Kövesd te is oldalunkat:

A demokrácia a szakadék szélén Magyarországon: Orbánról írt a brit média

0

Amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács elnöke 2015 májusában találkozott Orbánnal, úgy köszöntötte, hogy „Helló diktátor”.

Ez talán ironikus riposzt volt Orbán korábbi fejtegetésére, miszerint ő egy nemzeti alapokon nyugvó, illiberális államot szeretne, példaként hozva Kínát vagy Oroszországot. Arra is utalhatott vele, hogy a miniszterelnök elkezdte apránként megváltoztatni az alkotmányt úgy, hogy több hatalmat adjon neki. Ennek köszönhetően a Fidesznek már jelentős hatalma van a bíróságok, a média és a bankok felett.

Bármi is volt Juncker célja ezzel a köszöntéssel 2015-ben, mostanra kezd látszani, hogy nem tévedett olyan nagyot. (Sőt már egy évvel korábban John McCain amerikai szenátor is úgy nevezte Orbánt, hogy „neo-fasiszta diktátor”.) Orbán mindig is nacionalistának volt mondható, de az idegengyűlölete az utóbbi években korbácsolódott fel ennyire. Nekimentek mindenkinek a médiában és a közszférában, akit „a nemzethez nem lojálisnak” bélyegeztek. Ezek alapján pedig úgy tűnik, Magyarország egyre messzebb kerül a liberális demokráciától.

Orbán nyíltan kritizálja a nyugat nyitottságát és multikulturalizmusát. Amikor 2015-ben beütött a menekültválság, az országa gyorsan elhíresült arról, hogy milyen brutálisan bánik a menekültekkel. „Mérgezőnek” nevezte őket, és gyorsan fel is húzott egy szögesdrót kerítést a határra.

Emellett Orbán szereti úgy nevezni magát, hogy a „nemzet védelmezője”, és retorikájában előszeretettel emlegeti a trianoni egyezményt is, amiben elvették Magyarország területének kétharmadát. A stratégiája tehát úgy tűnik a történelmi igazságtalanságokon alapuló, szenvedélyes nacionalizmus felkorbácsolása. Nem fél az EU-ban sem konfrontálódni akkor, ha olyan intézkedésről van szó, ami sérti a nemzeti identitást és integritást, például a menekültválság kapcsán meghatározott kvóta ellen egészen az Európai Bíróságig ment.

Orbán pártja és barátai emellett sorra kebelezik be a médiát – a nyomtatottat, a televíziósat és az online-t is. Egy amerikai elemző cég, a Freedom House szerint Magyarországon a „demokrácia mértéke” már csak 3.54 a 7-ből, ebből is látszik, hogy van miért aggódni a korrupció, és a baráti körnek kiszórt közbeszerzési milliárdok miatt. Emellett az is egyre inkább látszik, hogy Orbán meglehetősen orosz-párti, és a kormány tele van olyan emberekkel, akiknek egyértelmű véleménye van az EU-t, Oroszországot és a NATO-t érintő ügyek kapcsán – nem az Unió javára. Sőt Magyarország nemrég kapott egy 10 milliárd fontos kölcsönt az oroszoktól a legújabb atomerőmű megépítéséhez.

És mégis, az Unió még csak most áprilisban kezdte el megvitatni Magyarország illiberális sodródását, amikor is a kormány egy olyan törvényt hozott, ami ellehetetlenítette a CEU (Közép-Európai Egyetem) működését az országban. Az egyetemet a magyar-amerikai milliárdos, Soros György alapította a liberalizmus, demokrácia és nyitottság promótálása jegyében. A kormány pedig nem csak az egyetemet kezdte el támadni, hanem Sorost is, eléggé kevéssé leplezett antiszemita kampánnyal – az amerikai milliárdost már évekkel ezelőtt kikiáltották közellenségnek.

Egészen odáig elmentek, hogy elárasztották az országot olyan köztéri plakátokkal, amin Soros látható azzal a felirattal, hogy „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”. Orbán szerint a „Soros terve” jelenleg is közelít céljához, méghozzá ahhoz, hogy több százezer muszlim migránst behozva Európába belülről bomlassza azt.

Ilyen és ehhez hasonló támadásokról a demokrácián egyre többet hallani Orbánnal kapcsolatban, és egyre nyugtalanítóbbak. Heves szónoklatai és a demokratikus rendszer lassú aláásása egyértelművé teszi, hogy célja egy nyíltan illiberális állam létrehozása. Ez egyelőre nem jelenti azt, hogy Magyarországnak el kellene hagynia az Uniót, de Orbán veszélyes játékot űz.     Forrás   Hirdetőknek: info@hungliaonline.com

Csatlakozz Facebook csoportunkhoz (22,000 fő)
Kövesd oldalunkat itt:
(ha pipát látsz már követed)

EZEKET IS SOKAN OLVASTÁK