Kövesd te is oldalunkat:

Az USA és Észak-Korea már rakétákkal fenyegetőzik: világméretű konfliktus küszöbén állunk

0

Az USA kijelentette, hogy „készen áll a harcra akár már ma éjjel”, miután Észak-Korea bejelentette, hogy támadást fontolgat Guam térsége ellen.

Már egy ideje egyre nő a feszültség Kim Jong-un diktatúrája és az amerikai állam között, most pedig az USA légiereje közzétett egy képet, ahogy két B-1B bombázójuk részt vesz egy 10 órás küldetésben dél-koreai és japán haderőkkel támogatva. Donald Trump elnök pedig azzal fenyegetett, hogy „olyan tűzerőt és dühöt szabadít Észak-Koreára, amilyet még nem látott a világ”.

A jelen helyzet azért alakult ki, mert az ázsiai ország bejelentette, hogy éppen „vizsgálja a csendes-óceáni Guam sziget megtámadásának terveit”, ami történetesen az USA fennhatósága alatt áll, és egy katonai bázis is található rajta – a nyilatkoztat szerint szőnyegbombázást terveznek a területen. Így tegnap reggel a sziget lakói arra ébredtek, hogy egy lehetséges háború kellős közepén vannak. A kormányzó, Eddie Calvo egy rövid nyilatkozatban szólt a polgáraihoz, amiben azt mondta, hogy „fel kell készülniük minden eshetőségre”. A készültségi fokozatot egyelőre nem növelték, de reggel már beszélt a Fehérházzal a kialakult helyzetről. „Aki Guam szigetét megtámadja, az az Amerikai Egyesült Államokat támadja meg. És Amerikát meg fogják védeni.”

Guam szigete tehát a Csendes-ócánon található, és a bázis és 7000 katona és családja mellett körülbelül még 160 ezer ember él rajta, emellett pedig sokan utaznak ide nyaralás céljából is. A szuverén terület harmadát, körülbelül 210 négyzetkilométert irányít és ellenőriz az amerikai hadsereg, a legfőbb támaszpont az Anderson bázis nevet viseli, itt pihennek a B-1 bombázók. Emellett hadihajó-bázisként is szolgálnak a sziget kikötői.

Elhelyezkedését tekintve a sziget mind Sydney-től, mind Hawaii-tól körülbelül 3000 mérföldre helyezkedik el, Észak-Korea pedig körülbelül 2100 mérföldre van tőle. Guamot 1898-ben szerezték meg az amerikaiak a spanyoloktól, azóta ez az ország legnyugatibb területe, azonban nem minősül önálló államnak, de van képviselete az országgyűlésben. Észak-Korea pedig vélhetően katonai fontossága miatt szemelte ki a szigetet, ráadásul még elér odáig a rakétáik hatósugara is.

A vészjósló hangulat a nap közben emiatt folytatódott az amerikai légierő sajtótájékoztatóján is. Az egyik B-1B bombázó pilótáját idézték például, aki azt mondta, hogy „úgy harcolunk, ahogy kiképeznek minket, és minél jobban együttműködünk a szövetségeseinkkel, annál jobban fel tudunk készülni arra, hogy ma este akár harcolni is kellhet.” A bombázók a japán Kyushu térségébe repültek, az Észak-Kínai tenger partjára, közel Koreához, ezzel is jelezve az együttműködésüket és azt, hogy „megvédik majd a csendes-óceáni területet bármilyen provokatív akciótól”.

Amennyiben Kim úgy dönt, megtámadja Guam szigetét, akkor életbe lép a Koreai Emberek Seregének – vagyis Észak-Korea hadierejének – támadási terve. Pyongyang nemrégiben ugyanis közölte, hogy az USA „megfizet azért”, ha további gazdasági szankciókat vezet be a diktatúra ellen. Egy szakértő szerint Trump „bombasztikus fenyegetései” egyértelműen magában hordozzák a veszélyét annak, hogy végül egy megelőző csapás mellett dönt majd Észak-Korea ellen. „Olyan mintha ugyanazok írnák a beszédét, mint Kim Jong-unét. Túl megy a határokon. Nem hiszem, hogy segítene abban, hogy az USA nemzetközi támogatókat szerezzen” – nyilatkozta. A volt CIA ügynök szerint az sem valószínű, hogy Kim készen állna egy spontán nukleáris háborúra. „Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy Kim Jong-un őrült, és bármelyik reggel olyan kedvvel kelhet fel, ami miatt végül nukleáris háborút indít csak úgy.”

Az azonban bizonyos, hogy ez az elmúlt két évtized legsúlyosabb fenyegetése Észak-Korea részéről, és jelentős nemzetközi diplomáciai felfordulást okozott ma. Donald Trump álláspontja egyelőre „nem teljesen világos”, de valószínűleg sokkal jobban hajlik a támadásra, mint eddig bármikor – elemezte egy nemzetközi kapcsolatok szakértő. Szerinte a legutóbbi három elnök sokkal világosabban kifejezte politikáját Pyongyanggal kapcsolatban, azonban Trump „még maga sem tudja teljesen, mit is akar”. Bizonytalanságot szított ezzel, emiatt az ázsiai ország is sokkal jobban aggódik a helyzet miatt, és nyitottabb is lehet a támadás gondolatára. „Sok évnyi bukás után itt az ideje, hogy nemzetközileg összefogjunk Észak-Korea ellen. Határozottnak és keménynek kell lennünk” – tweetelte ki például most az eset kapcsán Trump.

Guam biztonsági vezetője is jelezte, hogy alaposan megvizsgálják a közelmúlt eseményeit és az őket fenyegető veszélyt, Guam szóvivője pedig azt mondta, „csak abban reménykedünk, hogy elég lesz az USA ittlévő védekezési egysége”. Emellett nagyon riasztónak ítélte a helyzetet, és mindenkit arra bíztatott, mondjon el most egy imát a biztonságáért.

Egyébként a hírek szerint Észak-Korea nemrégiben kifejlesztett egy miniatűr nukleáris fejet, ami bármely nemzetközi rakéta elejére beépíthető. Ezzel egy olyan háború felé sodródhat az ország, amiben ezek a bombák elérnék Hawaii, Alaska és Kalifornia partjait is.

Egy szakértő szerint az iráni nukleáris krízis elhárítása egyébként mutatja, hogy a nemzetközi nyomás és a diplomáciai lépések nagyon hatásosak, és Észak-Koreára még közel sem nehezedik akkora nyomás, mint anno Iránra, és még sokkal tovább lehetne fokozni a katonai beavatkozás előtt.

Az Egyesült Királyság külügye is megszólalt az ügyben: Továbbra is együttműködünk az USA-val és szövetségeseinkkel abban, hogy nemzetközi nyomást gyakorolunk Észak-Koreára. Eddig is nagyon világosan kifejeztük, hogy mennyire elítéljük az ország provokatív és illegális viselkedését, például támogattuk az ENSZ által bevezetett szankciókat is.”

Kína szóvivője viszont jelezte, hogy mivel ők szerződésileg beleegyeztek, hogy megvédik Észak-Koreát, így támadás esetén elég bonyolulttá és problémássá válhat a helyzet. „Háborút kezdeni a koreai félszigeten rossz dolog lenne, és az emberiség megszenvedné a következményeit”- üzente Trumpnak. „Trump elnöknek tartózkodnia kellene a nagyzoló kijelentésektől és a háborútól is. Arra kérjük, legyen felelősségteljes elnök, és használja a diplomácia nyelvét.”   Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com

Csatlakozz Facebook csoportunkhoz (22,000 fő)
Kövesd oldalunkat itt:
(ha pipát látsz már követed)

EZEKET IS SOKAN OLVASTÁK