Kövesd te is oldalunkat:

Szuper kihívásra készül egy londoni magyar srác, és már rengeteg magyar támogatja

0

Egész biztos, hogy sokan még a gondolattól is libabőrösek lesznek, ha a havas, rendkívül hideg, embert próbáló körülményekre gondolnak. A tél közeledtével az emberek többsége inkább a déli égtájak felé vágyakozik és eszükben sincs a „normálistól” még hidegebb helyre utazni. Pláne nem kutyaszánon, ahol még a hidegen túl egyéb körülményekkel is meg kell küzdeni, azt nem is említve, hogy sátorban és hálózsákban kell átvészelni az igen-igen jeges viszonyokat a kutyákkal együtt.

Nem teljesen érez így londoni magyar honfitársunk, Ferenc, aki éppen arra készül, hogy részt vegyen ezen a sarkkörön túli kalandon és ehhez kéri a nagyközönség segítségét. De ne szaladjunk ennyire előre…

Először is mit kell tudni rólad? Honnan indultál? Mit csinálsz Londonban?

Gyergyószegi Ferencnek hívnak és már közel 8 éve élem a londoni magyarok életét. 8 évvel ezelőtt, nyelvtanulás céljából, 2 hónapra érkeztem Londonba, ami azt jelenti, hogy 2 hónapra ki volt fizetve a nyelviskolám és a szállásom is. Nem volt tervben ilyen hosszú tartózkodás, de az élet mást hozott. Úgy gondoltam, hogy maradnék még egy kicsit, így dolgozni kezdtem. Akkoriban (mivel nem nagyon tudtam, hogy merre is haladok) nem igazán foglalkoztam azzal, hogy mit dolgozom, mivel abban sem voltam biztos, hogy maradni fogok, így nem öltem nagy energiákat a karrierembe. Bringás szendvicsáruson keresztül, egy éjszakai szórakozóhely közel minden pozicióján végigjutva végül ott kötöttam ki, ami igazán közel állt hozzám mindig is, ez pedig az edzőterem, a testépítés és személyi edzés. Ezt csinálom jelenleg is és büszkén állíthatom, hogy sikeresen! Sok év munkája után, rengeteg edzés, tanulás, testépítő versenyek után eljutottam arra a pontra, amikor egy remek vendégkörrel rendelkezem (köszönöm nektek innen is!) és azt csinálom amit szeretek!

Miért pont London?

A 2008-as gazdasági válság segített megtenni ezt a lépést, ugyanis akkor vált meg tőlem a cég, ahol akkor már közel 7 éve dolgoztam. Amikor ez megtörtént, nem nagyon estem kétségbe, hiszen tudtam, hogy a tapasztalatommal hamar találok újabb, legalább olyan szintű állást, így nem is keresgéltem először. Pár hét után azért nekiálltam felkutatni a lehetőségeket, de hamar kiderült, hogy az általam elképzelt álláshoz angoltudásra is szükség van, ami nekem, akkor, nem volt. Hol tanulhat az ember legjobban angolt, ha nem ott ahol angolok élnek? Ezért jöttem ide. (Akkor még nem tudtam, hogy itt nem is annyira angolok élnek .)

Mi az ami miatt elindultál a testépités írányában? Mi volt a motivációd? 

Vékonyka gyerek voltam. Talán ez lehetett a fő oka annak, hogy elkezdtem súlyzózgatni. Miután az ember rákap az ízére és elkezd magán fejlődést tapasztalni, akkor onnan már nagyon egyszerű az út. Elkezded beleásni magad, minél többet megtanulni róla, minél keményebben edzeni, minél okosabban edzeni, minél több mindent kipróbálni.

Beadtad a pályàzatodat egy norvégiai szánhúzó utazásra. Miért pont egy ilyen kaland, ami számodra érdekes?

Mindig is közel állt hozzám a természet, a természetjárás, az élővilág. Korábban, még otthon gyakran jártunk túrázni, madarászni a barátokkal, ez sajnos Londonban nem teljesen van így, sőt.

Amellett, hogy ezek a dolgok közel állnak hozzám, a másik nagy szerelmem az mindig is a tél, a havas tájak, Skandináv országok voltak. Talán ez is lehett az oka annak, hogy amikor sok évvel ezelőtt elpusztult családunk kedvenc kutyája, akkor én, félig titokban, egy huskyt vittem haza. Hamar kiderült, hogy egyedül nem érzi jól magát, így kellett mellé egy haver. Így lettek Kita és Wandi családunk új tagjai az elkövetkező évekre. Télen sokszor próbáltuk velük a szánhúzást, de ketten, nyilván, maximum egy kisgyereket tudtak elhúzni, de az a csodálatos érzés azért megvolt. Sajnos ők már nincsenek velünk, de biztosan boldogan szaladnak valahol az égi hómezőkön.

Mindezen dolgok ellenére sajnos sosem volt még alkalmam ilyen helyre eljutni, ilyen kalandokat átélni. Az elmúlt években már találkoztam ezzel a pályázattal, de úgy érzem, hogy most jött el az idő arra, hogy meg is próbálkozzam ezzel a kalanddal!

Említetted a természet iránti szereteteted. Milyen módon tudod megélni Londonban mind ezt?

Ez Londonban elég nehéz. Nem kifejezetten azért, mert itt nincsenek természetközeli helyek (rengeteg hatalmas, gyönyörű park van például), hanem inkább azért, mert aki itt él, az általában nagyon elfoglalt, sokat dolgozik, állandóan szalad valahová, nem nagyon van ideje mással foglalkozni. Ez rám, főleg az utóbbi 2-3 évben hatványozottan igaz. A versenyekre felkészülés és az edzések tartása gyakorlatilag minden időmet leköti. Ez természetesen nem panasz, hiszen nagyon boldog vagyok, hogy ennyien szeretnének velem edzeni, de ezzel együtt tény, hogy nincs sok időm másra.

Idén azért belekóstoltam a kalandtúrázásba kicsit és ezzel kapcsolatban vannak terveim a jövőre nézve is.

Hol érzed magad jobban, a természetben vagy a konditeremben?

Ez érdekes kérdés, hiszen ennyi év után a konditeremben otthon vagyok. Van egy olyan hangulata, ami már nagyon belém ivódott és nagyon hiányozna. A természetben, egy magas hegyen, sziklamászás, vagy más izgalmas dolog közben viszont szabadnak érzem magam, semmihez sem hasonlítható érzés szétnézni egy hegycsúcsról, vagy izgulva, de végigcsinálni olyan dolgokat, amiktől alapvetően tartottam mondjuk korábban. Tudni, hogy erre is képes vagyok…

Tételezzük fel, hogy megnyered a versenyt. Mire számítasz, mi vár majd rád?

Ha sikerülne kijutnom erre a túrára, akkor először is teljesülne egy régi-régi álmom, másodsorban pedig londoni magyarként indulhatnék Anglia színeiben. (Azért nem Magyarország, mert a lakhely szerinti országban lehet beadni a nevezést)

Mi vár rám? Hideg, hó, csodálatos kutyák, érdekes emberek, egy kihívásokkal teli, több mint 300km-es utazás egy kutyaszánon, túlélés a fagyban, újabb korlátok legyőzése és egy újabb életre szóló élmény!

Kérlek, segíts az álmom megvalósításában! SzavazzRám, az alábbi oldalon és, ha teheted, oszd meg a cikket ismerőseiddel, barátaiddal! Nagyon köszönöm, ha segítesz!

Csatlakozz Facebook csoportunkhoz (22,000 fő)
Kövesd oldalunkat itt:
(ha pipát látsz már követed)

EZEKET IS SOKAN OLVASTÁK